Címlap » Rólunk
Alapítói Okirat

Alapítói Okirat

MFB-INGATLANFEJLESZTŐ

ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

 

 

42.

számú

 

Alapszabályának a változásokkal egységes

 

szerkezetbe

 

foglalt szövege

 

                     2014. május 14.

 

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: „Alapító”) mint az MFB-Ingatlanfejlesztő Zárkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: „Társaság”) egyszemélyes tulajdonosa a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk”) rendelkezései szerint állapítja meg az alábbi változásokkal egységes szerkezetbe foglalt 42. számú Alapszabályt:

(A változásokat vastag dőlt betűvel jelöljük.)

 

ELŐZMÉNYEK

 

A Társaság alapításának időpontja:

2002. március 6.

A Társaság cégjegyzékszáma:

01-10-044744

A Társaság adószáma:

12819630-2-41.

A Társaság statisztikai száma:

12819630-6499-114-01.

Utolsó módosítás kelte:

2013. augusztus 29.

 

I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE,

ALAPÍTÓJA

 

1.1. A részvénytársaság (továbbiakban: Társaság) cégneve:

 

MFB-Ingatlanfejlesztő Zárkörűen Működő Részvénytársaság

 

1.2. A Társaság idegen nyelvű elnevezése angolul:

 

MFB-Property Development Private Company Limited by Shares

 

1.3. A Társaság rövidített elnevezése:

 

MFB-Ingatlanfejlesztő Zrt.

 

1.4. A Társaság székhelye, fióktelepe

1.4.1. A Társaság székhelye:

 

1027 Budapest, Kapás utca 6-12.

 

1.4.2. A Társaság fióktelepe:

 

2800 Tatabánya, Bárdos László u. 2.

 

1.5. A Társaság egyedüli alapítója:

 

A Társaság az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

(székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 31.; cégjegyzékszám: Cg. 01-10-041712) („Alapító”) 100 %-os tulajdonosi részesedésével működő egyszemélyes részvénytársaság.

 

II. A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSI FORMÁJA,

IDŐTARTAMA, ÜZLETI ÉV

 

2.1. A Társaság zártkörűen működik.

 

2.2. A Társaság határozatlan időtartamra alakul.

 

2.3. A Társaság üzleti éve a naptári évvel egyezik meg, minden év január 1. napjától december 31. napjáig tart.

 

III. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE

 

A Társaság főtevékenysége:

 

6820’08 Saját tulajdonú bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

 

A Társaság által folytatott egyéb tevékenység:

 

6499’08 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés

4110’08 Épületépítési projekt szervezése

4725’08 Ital-kiskereskedelem

4726’08 Dohányáru-kiskereskedelem

4751’08 Textil-kiskereskedelem

4761’08 Könyv-kiskereskedelem

4762’08 Újság-, papíráru-kiskereskedelem

4772’08 Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem

4773’08 Gyógyszer-kiskereskedelem

4774’08 Gyógyászati termék kiskereskedelme

4775’08 Illatszer-kiskereskedelem

5510’08 Szállodai szolgáltatás

5610’08 Éttermi, mozgó vendéglátás

5621’08 Rendezvényi étkeztetés

5629’08 Egyéb vendéglátás

5630’08 Italszolgáltatás

6832’08 Ingatlankezelés

7729’08 Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése

7739’08 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

8110’08 Építményüzemeltetés

8690’08 Egyéb humán-egészségügyi ellátás

9311’08 Sportlétesítmény működtetése

9321’08 Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység

9329’08 Máshova nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

 

 

A Társaság engedélyhez kötött tevékenységeket az engedély megszerzésétől kezdődően folytathat.

 

IV. A TÁRSASÁG ALAPTŐKÉJE,

RÉSZVÉNYEK

 

4.1. A Társaság alaptőkéje: 7.300.000.000,-Ft, azaz Hétmilliárd-háromszázmillió forint, amely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A Társaság alaptőkéje 7.300.000 db, azaz Hétmillió-háromszáz darab, egyenként 1.000,- Ft, azaz ezer forint névértékű törzsrészvényre oszlik, amelyek kizárólagos tulajdonosa az Alapító. A Társaság minden 1.000,- Ft, azaz ezer forint névértékű részvénye egy szavazatra jogosít.

 

4.2. A Társaság részvényei az értékpapírokra vonatkozó szabályok betartásával, dematerializált részvényként kerülnek előállításra. A Ptk. és a Tpt. vonatkozó szabályai szerint a Társaság részvényei, mint dematerializált értékpapírok névre szólóak.

 

4.3. A dematerializált részvényen legalább a következőket kell feltüntetni.

a, a Társaság cégnevét és székhelyét;

b, a részvény sorozatát és névértékét;

c, az első részvényes nevét;

d, a kibocsátás alapjául szolgáló Alapszabály, illetve Alapszabály-módosítás keltét;

e, a kibocsátás időpontját, az alaptőke nagyságát és a kibocsátott részvények számát;

f, a részvény értékpapír kódját;

g, a részvény átruházásának korlátozása vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát, a részvénytársaság beleegyezési jogát.

 

4.4. A Társaság az előző pontban foglaltak teljesülését követő harminc napon belül akkor is köteles intézkedni a részvények haladéktalan előállításáról, ha ilyen Alapítói igény nem merült fel.

 

 

 

V. RÉSZVÉNYKÖNYV

 

5.1. A Társaság Igazgatóságának jogkörében a Társaság vezérigazgatója (a továbbiakban: Vezérigazgató), vagy az értékpapírokra vonatkozó törvényi szabályok – különösen a Ptk. 3:245. § (3) bekezdés - szerinti megbízottja az Alapítóról, ide értve az ideiglenes részvény tulajdonosát is, részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja az alábbi adatokat:

a, a részvény tulajdonos nevét (cégét),

b, a részvény tulajdonos lakcímét (székhelyét),

c, a részvény típusát, fajtáját, sorozatszámát, névértékét,

d, a részvény tulajdonos személyében bekövetkezett változásokat, azok időpontját

e, a közös képviselő nevét és a fentieknek megfelelő adatait, ha a részvény több személy közös tulajdonában áll,

f, részvénysorozatként az Alapító részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát,

g, a részvény értékpapír-kódját,

h, a bejegyzés időpontját, a bejegyző aláírását.

 

5.2. A névre szóló részvény átruházása a Társasággal szemben akkor hatályos és az Alapító a Társasággal szemben Alapítói jogait csak akkor gyakorolhatja, ha az Alapítót a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti.

 

5.3. Az Alapító, ha korábban a részvénykönyvbe bejegyezték, köteles részvénye átruházást az átruházástól számított nyolc napon belül a Társaságnak bejelenteni.

A bejelentés alapján a részvénykönyv vezetője haladéktalanul gondoskodik az Alapítónak a részvénykönyvből való törléséről, oly módon, hogy a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia. Nem jegyezhető be a részvénykönyvbe:

a, az, aki így rendelkezett,

b, az, aki részvényét törvénynek vagy az Alapszabálynak a részvényátruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg.

 

5.4. A részvénykönyv vezetője a részvénykönyvbe történő bejegyzést nem tagadhatja meg, ha a részvényátruházás a Ptk.-ban meghatározott feltételeknek megfelelően került sor.

 

5.5. Az Alapító a részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részéről, a Vezérigazgatótól, illetve annak megbízottjától másolatot igényelhet, amelyet a részvénykönyv vezetője 5 napon belül teljesíteni köteles. Harmadik személy a részvénykönyvet megtekintheti.

 

5.6. A részvénykönyv vezetése során hozott határozatok társasági határozatoknak minősülnek.

 

VI. A RÉSZVÉNYEK KIBOCSÁTÁSA ÉS ANNAK FORMAI KELLÉKEI, ÁTRUHÁZÁSA, MÁS TÍPUSÚ RÉSZVÉNNYÉ TÖRTÉNŐ ÁTALAKÍTÁSA

 

6.1. A részvényeket az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával, dematerializált értékpapírként kell kibocsátani, illetve nyilvántartani.

Az Alapító a Társaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése és az alaptőke, illetve – ha a részvények névértéke és kibocsátási értéke eltérő -, részvények kibocsátási értékének teljes befizetése után igényelheti a dematerializált részvény értékpapírszámlán történő jóváírását.

 

6.2. A dematerializált értékpapírként nyilvántartott részvényekről a Társaság egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okiratot állít ki, amely tartalmazza:

- az Alapító neve kivételével az értékpapír jogszabályban meghatározott valamennyi tartalmi kelléket;

- a kibocsátásról szóló döntést;

- a kibocsátott teljes sorozat össznévértékét;

- a kibocsátott értékpapírok számát, névértékét;

- a Társaság vezérigazgatójának aláírása

 

6.3. A dematerializált részvény átruházása az értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján történik. Dematerializált részvény tulajdonosának – az ellenkező bizonyításáig – azt a személyt kell tekinteni, akinek értékpapírszámláján a részvényt nyilvántartják.

 

VII. AZ ALAPÍTÓ JOGAI ÉS KÖTLEZETTSÉGEI

 

A Társaság által kibocsátott névre szóló törzsrészvényekhez a jogszabályok és jelen Alapszabály által biztosított teljes körű Alapítói, vagyoni és egyéb jogok fűződnek.

 

 

VIII. A TÁRSASÁG SZERVEI

 

Az Alapító,

A Vezérigazgató,

A felügyelőbizottság,

A Könyvvizsgáló

 

 

IX. Az Alapító,

 

9.1. A Társaság egyszemélyes részvénytársaság, ahol közgyűlés nem működik, a Társaság legfőbb szerve hatáskörébe tartozó kérdésekben az Alapító határozatok útján dönt és gyakorolja a Társaság legfőbb szervének jogait.

 

9.2. Az Alapító a hatáskörébe tartozó ügyekben Alapítói határozat formájában, írásban dönt, amelyről a Vezérigazgatót értesíteni köteles.

 

9.3. Az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

9.3.1. döntés – ha a Ptk. másképp nem rendelkezik – az Alapszabály megállapításáról és módosításáról;

 

9.3.2. döntés a Társaság működési formájának megváltoztatásáról;

 

9.3.3. döntés a Társaság átalakulásáról és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;

 

9.3.4. a Vezérigazgató, továbbá a felügyelőbizottság elnöke és további tagjai és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; a társaság vezérigazgatója felett a munkáltatói jogok gyakorlása;

 

9.3.5. a Vezérigazgató számára teljesítménykövetelmény, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybér, vagy más juttatás meghatározása a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján,

 

9.3.6. a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról;

 

9.3.7. döntés – ha a Ptk. másképp nem rendelkezik – osztalékelőleg fizetéséről;

 

9.3.8. döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvényre történő átalakításáról, illetve dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról;

 

9.3.9. döntés – ha a Ptk. másképp nem rendelkezik – átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;

 

9.3.10. döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról;

 

9.3.11. a stratégia és az éves üzleti terv jóváhagyása és módosítása;

 

9.3.12. döntés – ha a Ptk. másképp nem rendelkezik – az alaptőke felemeléséről, leszállításáról;

 

9.3.13. a felügyelőbizottság ügyrendjének elfogadása;

 

9.3.14. Javadalmazási Szabályzat jóváhagyása;

 

9.3.15. döntés a Társaság minden kötelezettségvállalásáról – kivéve a Társaság likvid eszközeinek átmeneti hasznosítását -, amelynél az ügylet értéke meghaladja a 500.000.000,-Ft, azaz ötszázmillió forint értékhatárt. Az egyes ügyféllel (ügyfélcsoporttal) szembeni kockázatvállalások időkorlát nélkül egybeszámítandók.

 

9.3.16. döntés 500.000.000,-Ft, azaz: ötszázmillió forint értékhatárt meghaladó tulajdonosi részesedései esetén a tőkebefektetéssel érintett céltársaság alábbi ügyeiben: tulajdonosi kölcsön folyósítása, tőkeleszállítás, és a céltársasággal szembeni pénzügyi kötelezettségvállalás. Az egyes ügyféllel (ügyfélcsoporttal) szembeni kockázatvállalások időkorlát nélkül egybeszámítandók.

 

9.3.17. döntés a Társaság minden olyan ingatlanszerzés és értékesítés esetén, amelynél az ügylet összege meghaladja az 500.000.000.-Ft, azaz: ötszázmillió forint értékhatárt. Az egyes ügyféllel (ügyfélcsoporttal) szembeni kockázatvállalások időkorlát nélkül egybeszámítandók;

 

9.3.18. döntés a Társaság minden olyan ingatlan fejlesztése – az élet-és balesetveszély elhárítását ide nem értve – esetén, amelynél az ügylet összege meghaladja az 500.000.000.-Ft, azaz: ötszázmillió forint értékhatárt. Az egyes ügyféllel (ügyfélcsoporttal) szembeni kockázatvállalások időkorlát nélkül egybeszámítandók. Saját tulajdonú ingatlan esetén a vételárat figyelmen kívül kell hagyni az összeszámításnál.;

 

9.3.19. döntés gazdálkodó szervezet alapításáról vagy megszüntetéséről, beleértve a döntést a Ptk.-ban felsorolt megszűnés bármely esetéről, illetve végelszámolás, csődeljárás illetve felszámolási eljárás megindításáról, továbbá gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséről vagy átruházásáról, tőkeemelésről értékhatártól függetlenül.;

 

9.3.20. hozzájárulás a vezérigazgatónak – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – a Társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben történő részesedés szerzéséhez, valamint a Társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetben, illetve szövetkezetben vezető tisztségviselői pozíció betöltéséhez;

 

9.3.21. döntés a Társaság 100.000.000.-Ft, azaz egyszázmillió forint értékhatárt meghaladó veszteségleírásáról;

 

9.3.22. döntés minden olyan kérdésben, amelyet törvény vagy az Alapszabály az Alapító hatáskörébe utal;

 

9.4. A Társaság átalakulása esetén az átalakulásról a Részvényes egy alkalommal is határozhat, ha a vezérigazgató az átalakuláshoz szükséges okiratokat előkészítette, és azokhoz csatolta a határozathozatal napját legfeljebb 6 hónappal megelőző, a vezérigazgató által meghatározott időpontra – mint mérleg fordulónapra – vonatkozó, a könyvvizsgáló által elfogadott vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket.

 

X. A Vezérigazgató

 

10.1. A Társaságnál Igazgatóság nem működik. Az Igazgatóság jogait a Ptk. 3:283. § szerint kinevezett vezető tisztségviselőként a Vezérigazgató gyakorolja.

A Vezérigazgató munkaviszonyban látja el feladatait, felette a munkáltatói jogot az Alapító gyakorolja.

 

10.2. A Vezérigazgató dönt azokban a kérdésekben, melyeket az Alapszabály nem utal az Alapító kizárólagos hatáskörébe.

 

A vezérigazgató feladata különösen:

 

A, a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával:

a, az Alapító elé terjeszti évente egyszer a Társaság üzletpolitikájáról és üzleti tevékenységéről szóló beszámolót;

 

b, dönt a Társaság 150.000.000.-Ft-ot, azaz: egyszázötvenmillió forint értékhatárt meghaladó, de 500.000.000.-Ft, azaz: ötszázmillió forint értékhatárt el nem érő tulajdonosi részesedései esetén a tőkebefektetéssel érintett céltársaság alábbi ügyeiben: tulajdonosi kölcsön folyósítása, tőkeleszállítás, és a céltársasággal szembeni pénzügyi kötelezettségvállalás. Az egyes ügyféllel (ügyfélcsoporttal) szembeni kockázatvállalások időkorlát nélkül egybeszámítandók;

c, dönt a Társaság 150.000.000.-Ft, azaz: egyszázötvenmillió forint értékhatárt meghaladó, azonban 500.000.000.-Ft, azaz: ötszázmillió forint értékhatárt meg nem haladó minden befektetéssel összefüggő szerződés kötéséről vagy kötelezettségvállalásáról, kivéve a Társaság likvid pénzeszközeinek átmeneti hasznosítását. Az egyes ügyféllel (ügyfélcsoporttal) szembeni kockázatvállalások időkorlát nélkül egybeszámítandók;

d, dönt a Társaság 50.000.000.-Ft, azaz: ötvenmillió forint értékhatárt meghaladó, de 100.000.000.-Ft azaz: egyszázmillió forint értékhatárt meg nem haladó veszteségleírásáról;

e, dönt a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Ügyleminősítési és Értékvesztési Céltartalék képzési Szabályzatának, Számviteli Politikájának, Érdekeltségi rendszeréről, jóléti és szociális juttatásairól szóló Szabályzatának valamint Belső Ellenőrzési Szabályzatának jóváhagyásáról;

f, dönt a Társaság 150.000.000.-Ft, azaz: egyszázötvenmillió forint értékhatárt meghaladó, azonban 500.000.000.-Ft, azaz: ötszázmillió forint értékhatárt meg nem haladó minden ingatlan szerződés és értékesítés esetén. Az egyes ügyféllel (ügyfélcsoporttal) szembeni kockázatvállalások időkorlát nélkül egybeszámítandók;

g, dönt a Társaság 250.000.000.-Ft, azaz: kettőszázötvenmillió forint értékhatárt meghaladó, azonban 500.000.000.-Ft, azaz: ötszázmillió forint értékhatárt meg nem haladó minden ingatlanfejlesztés – az élet-és balesetveszély elhárítását ide nem értve – esetén. Az egyes ügyféllel (ügyfélcsoporttal) szembeni kockázatvállalások időkorlát nélkül egybeszámítandók. Saját tulajdonú ingatlan esetén a vételárat figyelmen kívül kell hagyni az összeszámításnál.

 

B, önállóan;

a, képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt;

b, elkészíti, és a felügyelőbizottság, valamint a könyvvizsgáló jelentésével együtt az Alapító elé terjeszti a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját és az adózott nyereség felhasználására vonatkozó javaslatot;

c, jelentést készít évente egyszer az Alapító részére és háromhavonta a felügyelőbizottság részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról;

d, gondoskodik a Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről, a jogszabályban előírt szabályzatok előkészítéséről és aktualizálásáról;

e, irányítja és ellenőrzi a Társaság napi munkáját és munkaszervezetét jogszabályok, az Alapszabály, az Alapító döntéseinek megfelelően;

f, gyakorolja a Társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat;

g, dönt a Társaság 150.000.000.-Ft, azaz: egyszázötvenmillió forint értékhatárt meg nem haladó befektetéssel összefüggő szerződés kötéséről, vagy kötelezettségvállalásáról. Az egyes ügyféllel (ügyfélcsoporttal) szembeni kockázatvállalások időkorlát nélkül egybeszámítandók;

h, dönt a Társaság likvid pénzeszközeinek átmeneti hasznosításáról a Társaság mindenkor hatályos Pénzkezelési Szabályzata szerint;

i, dönt a Társaság 50.000.000,-Ft, azaz ötvenmillió forint értékhatárt meg nem haladó veszteségleírásáról;

j, a 2009. évi CXXII. Törvény 2. §-ban rögzített közzétételi és egyéb kötelezettségek teljesítése;

k, dönt minden olyan kérdésben, amelyet a Ptk. vagy a jelen Alapszabály a hatáskörébe utal, feltéve, hogy az nem tartozik az Alapító kizárólagos hatáskörébe, illetve a 9.3. pont alá;

l, dönt a Társaság 150.000.000.-Ft, azaz: egyszázötvenmillió forint értékhatárt meg nem haladó minden ingatlanszerzés és értékesítés esetén. Az egyes ügyféllel (ügyfélcsoporttal) szembeni kockázatvállalások időkorlát nélkül egybeszámítandók;

m, dönt a Társaság 250.000.000.-Ft-ot, azaz: kettőszázötvenmillió forint értékhatárt meg nem haladó minden ingatlanfejlesztés – az élet-és balesetveszély elhárítását ide nem értve – esetén. Az egyes ügyféllel (ügyfélcsoporttal) szembeni kockázatvállalások időkorlát nélkül egybeszámítandók; Saját tulajdonú ingatlan esetén a vételárat figyelmen kívül kell hagyni az összeszámításnál;

n, dönt a Társaság 150.000.000.-Ft-ot, azaz: egyszázötvenmillió forint értékhatárt el nem érő tulajdonosi részesedései esetén a tőkebefektetéssel érintett céltársaság alábbi ügyeiben: tulajdonosi kölcsön folyósítása, tőkeleszállítás, és a céltársasággal szembeni pénzügyi kötelezettségvállalás. Az egyes ügyféllel (ügyfélcsoporttal) szembeni kockázatvállalások időkorlát nélkül egybeszámítandók.

 

10.3. A Vezérigazgatót vezető tisztségviselői minőségben megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre – a Ptk-ban meghatározott eltérésekkel – a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

 

10.4. A Társaságot a Vezérigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A Vezérigazgató felel az Alapító határozatainak végrehajtásáért.

 

10.5. A Vezérigazgató a Társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A jogszabályok, az Alapszabály, az Alapító határozatainak, illetve ügyvezetési kötelezettségei megszegésével a Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a Társasággal szemben.

 

10.6. Megszűnik a Vezérigazgató jogviszonya:

a, a megbízás időtartamának lejártával,

b, visszahívással,

c, törvényben szabályozott kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével,

d, lemondással,

e, elhalálozással,

f) cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

g, külön törvényben meghatározott esetben.

 

XI. A felügyelőbizottság

 

11.1. A felügyelőbizottság összetétele, megbízatásának ideje:

 

11.2. A felügyelőbizottság legalább három (3), de legfeljebb hat (6) természetes személy tagból áll. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása legfeljebb három (3) év határozott időre szól, a tagok bármikor visszahívhatók és újraválaszthatók. A felügyelőbizottság tagjai a Társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő illetve azonos tevékenységet is végző más gazdasági társaságban is lehetnek vezető tisztségviselők.

 

A felügyelőbizottság gyakorolja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott egyetértési jogkörét.

 

A jelen Alapszabály 10.2.A) alpontjában meghatározott és az Alapító által később ilyennek nyilvánított ügydöntő határozatok meghozatalát a jelen Alapszabály a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásához köti (ügydöntő felügyelőbizottság).

Ezen ügyvezetés körében ellátott funkciók tekintetében a felügyelőbizottság tagjai is vezető-tisztségviselőnek minősülnek.

 

11.3. A felügyelőbizottság tagjainak részleges cseréje vagy a felügyelőbizottság új tagokkal való kiegészítése (pótválasztás) esetén az új tag(ok) megbízatása a felügyelőbizottság tagjai eredeti megbízatásának időpontjáig szól.

 

11.4. A felügyelőbizottság a Ptk. 3:123. §-ában foglalt ügydöntő feladatai körében eljárva előzetesen jóváhagyja a Vezérigazgató 10.2./A. alpontjában meghatározott ügydöntő határozatait, illetve a határozat előzetes jóváhagyását megtagadhatja. A felügyelőbizottság tagjai az ügyvezetés körében ellátott funkciók körében vezető tisztségviselőnek minősülnek.

 

11.5. A felügyelőbizottság az Alapító részére ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. A felügyelőbizottság a Vezérigazgatótól, illetve a Társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja.

 

11.6. A felügyelőbizottság köteles megvizsgálni a Társaság valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentését, valamint minden olyan előterjesztést, amely az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról az Alapító csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.

 

11.7. Ha a felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabály, az Alapszabály, illetve az Alapító határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy az Alapító érdekeit, köteles az Alapítót értesíteni.

 

11.8. A felügyelőbizottság előzetes hozzájárulására van szükség az olyan szerződés létrejöttéhez, amelyet a Társaság az Alapítóval köt meg.

 

11.9. A felügyelőbizottság testületként jár el. A felügyelőbizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább három tag az ülésen jelen van. A felügyelőbizottság határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az indítványt elutasítottnak kell tekinteni.

 

11.10. A felügyelőbizottság üléseit az Elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc (8) napon belül köteles intézkedni a felügyelőbizottság ülésének harminc (30) napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

 

11.11. A felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A felügyelőbizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az Alapító hagy jóvá.

 

11.12. A felügyelőbizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelőbizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más a felügyelőbizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

 

11.13. A felügyelőbizottsági tagok a Társasággal szemben az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek.

 

XII. A Könyvvizsgáló

 

12.1. A Társaságnál könyvvizsgáló működik, akit az Alapító választ 1 (egy) év időtartamra.

 

12.2. A könyvvizsgálói megbízás az Alapító döntése alapján visszahívással, a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával, törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával szűnik meg. A könyvvizsgáló újraválasztható.

 

12.3. A könyvvizsgáló betekinthet a gazdasági társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja.

 

12.4. Ha ez szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal a felügyelőbizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken való részvételét.

 

12.5. A számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét a könyvvizsgáló köteles ellenőrizni. A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról az Alapító nem hozhat döntést.

Emellett a könyvvizsgáló az Alapító elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.

 

12.6. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként a Társaság vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a Társasággal szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a Vezérigazgató vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni az Alapító döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a Társaság törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni

 

12.7. A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálókra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.

 

 

XIII. A TÁRSASÁG CÉGJEGYZÉSE

 

13.1. A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel írt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá, a cégjegyzésre jogosult, a Ptk. 3:283. § alapján kinevezett vezérigazgató- önállóan - írja alá a nevét a hiteles cégaláírási nyilatkozatnak megfelelően.

A Ptk. 3:283. § alapján kinevezett vezérigazgató a Társaságot függetlenül, önállóan képviseli és a bankszámla feletti rendelkezés joga is önálló.

 

13.2. A Ptk. 3:283. § alapján kinevezett vezérigazgató az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a Társaság munkavállalóit együttes képviseleti joggal ruházhatja fel.

Ez esetben az egyéb képviselők cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező munkavállaló aláírására van szükség.

A Társaság cégjegyzése akként történik, hogy az előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégszöveg alá a két képviseleti joggal rendelkező munkavállaló együttesen írja alá nevét.

 

XIV. A TÁRSASÁG NYERESÉGÉNEK FELOSZTÁSA

 

14.1. A Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről minden üzleti év végével a számviteli jogszabályok szerint beszámolót kell készíteni. A Társaság üzleti éve a naptári évvel megegyező, minden év január 1. napjától december 31. napjáig tart.

 

14.2. Az Alapító dönt az éves mérleg elfogadása után a nyereség felhasználásának módjáról és összegéről. Az osztalék ebben az esetben az Alapítót illeti.

 

14.3. A Társaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a Társaság fennállása során kizárólag a Ptk.-ban meghatározott esetekben és - az alaptőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a Társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetést következtében nem érné el a Társaság alaptőkéjét, továbbá ha a kifizetés veszélyeztetné a Társaság működését.

 

14.4. Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban az Alapító osztalékelőleg fizetésről határozat, ha

 

a, a számviteli törvény szerint készített közbenső mérleg alapján megállítható, hogy a Társaság rendelkezik az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges fedezettel. A kifizetés azonban nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a Társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet az alaptőke összege alá.

 

14.5. Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő beszámolóból az állapítható meg, hogy az osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényes a Társaság felhívására köteles visszafizetni.

 

XV. AZ ALAPTŐKE FELEMELÉSE

 

15.1. Az alaptőke felemelése

a. új részvények forgalomba hozatalával,

b. az alaptőkén felüli vagyon terhére,

c. dolgozói részvény forgalomba hozatalával,

d. feltételes alaptőke-emelésként, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával történik.

 

Az új részvény és kötvény forgalomba hozatala zártkörű módon történhet. A fenti alaptőke-emelési esetek és módok egyidejűleg is elhatározhatók és végrehajthatók.

 

A Társaság alaptőkéjét új részvények (zártkörű) forgalomba hozatalával akkor emelheti fel, ha korábban forgalomba hozott valamennyi részvényének névértékét, illetve kibocsátási értékét befizették, a nem pénzbeli hozzájárulást pedig maradéktalanul a Társaság rendelkezésére bocsátották.

 

15.2. A Társaság alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha a számviteli törvény szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó számviteli törvény szerinti beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege alapján rendelkezik olyan alaptőkén felüli vagyonnal, amely alaptőke-emelésre fordítható, és a Társaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke összegét.

 

Az alaptőkén felüli vagyon fedezetének fennállását a számviteli törvény szerinti beszámoló vagy közbenső mérleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül igazolja.

A felemelt alaptőkét megtestesítő részvények a Társaság Alapítóját ellenérték nélkül, részvényei névértékének arányában illeti meg.

 

XVI. ALAPTŐKE LESZÁLLÍTÁSA

 

16.1. Az Alapító az alaptőkét leszállíthatja, a Ptk.-ban meghatározott esetekben pedig az alaptőke leszállítása kötelező.

 

16.2. A Vezérigazgató az alaptőke leszállítását elhatározó Alapítói határozat meghozatalát követő harminc napon belül köteles intézkedni az alaptőke leszállításáról hozott döntésnek a Cégközlönyben történő, kétszer egymás utáni közzétételéről, akként, hogy a két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie. A hirdetményben fel kell tüntetni, hogy az alaptőke feltételes leszállításáról az Alapító döntött, a hirdetménynek ezen kívül tartalmaznia kell a döntés tartalmát, valamint fel kell hívni a Társaság hitelezőit, hogy a hirdetmény első alkalommal történt közzétételét megelőzően keletkezett és ezen időpontig esedékessé nem vált követeléseik után – a jogszabályban meghatározott kivételekkel – biztosítékra tarthatnak igényt. Az ismert hitelezőket a Társaság közvetlenül is köteles értesíteni. A Társaság hitelezői a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jogosultak bejelenteni, ha a Társaság alaptőkéjének leszállításával összefüggésben biztosítékra tartanak igényt. Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha az alaptőke-leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal – jogszabály vagy szerződés alapján – már rendelkezik, vagy ha a Társaság pénzügyi vagyoni helyzetére figyelemmel a biztosítékadás indokolatlan, vagy az alaptőke leszállítására a részvénytársaság alaptőkéjén felüli lekötött tartalék javára történő átcsoportosítás céljából került sor, és az alaptőke-leszállításról hozott határozatot megelőző öt évben a társaság nem hajtott végre tartalékképzési céllal alaptőke-leszállítást, vagy az alaptőke leszállítása kötelező.

 

 

 

XVII. A TÁRSASÁG HIRDETMÉNYEI

 

A Társaság hirdetményeit jogszabály által kötelezően előírt esetekben a Cégközlönyben teszi közzé.

 

 

XVIII. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE

 

18.1. A Társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

 

18.2. Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági Társaság, ha

 

a, az Alapító elhatározza a Társaság jogutód nélküli megszűnését;

 

b, a cégbíróság a Ctv-ben meghatározott okok miatt megszűnteti;

 

c, jogszabály így rendelkezik,

 

d, az arra jogosult szerv megszünteti,

feltéve, hogy a Társaság vagyoni viszonyainak lezárásra irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a Társaságot a cégjegyzékből törli

 

18.3. Jogutóddal szűnik meg a Társaság Társasági formaváltás, egyesülés és szétválás (a továbbiakban együtt: átalakulás) esetén.

 

18.4. A Társaság jogutód nélküli megszűnése estében a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a részvényest illeti.

 

XIX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

A jelen Alapszabályban nem érintett vagy nem teljes körűen szabályozott kérdések vonatkozásában a magyar jog irányadó, melynek alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az MFB Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. Tv., valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Budapest, 2014. május 14.

 

A jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalása során Dr. Buglos Katalin ügyvéd ellenjegyzésemmel igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály esetén vastag, dőlt betűvel kerültek megjelölésre a változások, melyek a létesítő okirat 1.4., 4.1., 4.2., 4.3., 4.5., 5.1., 5.2. 5.3., 5.4., 5.6., 6.1., 6.4., VII., 9.1., 9.3.1., 9.3.3., 9.3.5., 9.3.7., 9.3.8., 9.3.9., 9.3.12., 9.3.14., 9.3.19., 9.3.22., 10.1., 10.2., 10.2.A.e., 10.2.B.e,h,k, 10.3., 10.5., 10.6., 11.2., 11.4., 11.7., 11.13., 12.6., 13.1., 13.2., 14.3., 14.4., 14.5., 15.1., 15.2., 15.3., 16.1., 16.2., 18.2., 18.4. pontjait érintik, és amely változások a 5/2014. (V.14.) számú Alapítói Határozaton alapulnak.

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:95. § (2) bekezdése alapján ellenjegyzem:

Budapest, 2014. május 14.

 

 

 

 

Dr. Buglos Katalin Ügyvédi Iroda

dr. Buglos Katalin ügyvéd

(1026 Budapest, Lupény u. 1/B.)

 

 

Az MFB-Ingatlanfejlesztő Zrt. 42. sz. Alapítói Okirata - pdf formátum